A modern politikai kommunikáción belül a beszédet és a politika mediatizálásnak, elmondásának a politika tartalmaira gyakorolt hatásai érdekelnek. Ennek megfelelően foglalkoztat a média és a politika interaktív viszonya és a kommunikációs stílus jelentősége a politikai tartalmak alakításában.

Retorikai kutatásaim leginkább az érvelés etikai vonatkozásaira összpontosulnak, megnevezések és toposzok implicit normatív tartalmaira, a meggyőzés átlátható és manipulatív formáinak határvonalaira, illetve az üzenetértelmezés kooperatív elemeire. Ennek egyes nyelvfilozófiai aspektusai is foglalkoztatnak, mint például Brandom és Grice megfigyelései a normativitásról.

Elsősorban azokat a modern filozófiai kérdéseket kutatom, amelyek a politikai és az etikai gondolkodás alakulásában játszottak szerepet. Ennek megfelelően a szerződéselméletek, Locke és Hobbes filozófiája központi szerepet játszik érdeklődésemben. A huszadik századi témák és gondolkodók közül Rawls és Habermas áll kutatói látóteremben.