A nyelvi modalitás grammatikalizált és lexikális kifejezőeszközeit vizsgálom a két nyelvben. A grammatikalizált kifejezőkhöz tartoznak például a módbeli segédigék és a modális partikulák, a lexikális eszközökhöz pedig a modális jelentésű igék, főnevek, melléknevek. A nyelvi eszközöket mind grammatikai, mind pragmatikai szempontból vizsgálom szövegkorpuszok segítségével. Kutatom azt is, hogy egy szövegen belül ezek hogyan kapcsolódnak egymáshoz, hogyan alakítanak ki modális hálót. A két nyelv közötti különbségek részben nyelvtipológiai okokra vezethetők vissza,  részben azonban kulturálisan meghatározott, nyelvhasználati szokások állnak mögöttük.

Német és magyar sajtódiskurzusokat elemzek nyelvészeti szempontból, összevetem a nyelvhasználati szokásokat, a szóhasználat sajátosságait, a használt metafórákat, retorikai és stilisztikai eszközöket. Vizsgálom, hogy a nyelvi eszközök választásával a diskurzus résztvevői hogyan pozícionálják magukat, hogy viszonyulnak egymáshoz, mennyire bizonyosak vagy bizonytalanok a saját álláspontjukban. Kutatásaim részét képezik egyes szaknyelvi diskurzusok is, elsősorban a jogi szaknyelv területéről.

Német diskurzusnyelvészeti modell segítségével vizsgálom szaknyelvi szövegek összehasonlítását és hivatali, valamint jogi terminusok fordíthatóságát, illetve fordítási technikáit a német és a magyar nyelvben.