Kutatásom középpontjában magyarországi német fiatalok nyelvi kompetenciája, kommunikációs szokásai, nyelvi attitűdjei, etnikai és nemzeti azonosságtudata áll. A munka alapkérdése így szól: miként változik a fiatalok, az ún. unokageneráció „sváb” azonosságtudata és nyelvhasználata a magyarországi német népcsoporton belül a globalizáció multikulturális befolyása alatt? A vizsgálat során a komplex kérdés több bölcsészet- és társadalomtudományi terület bevonásával, interjúk, kérdőíves felmérés és megfigyelés eszközeivel kerül megválaszolásra. A részben erősen eltérő individuális család- és élettörténetek, illetve a triangulatív megközelítéssel nyert adatok alapján az egyedi identitásvonások mellett általános tendenciák felmutatására is törekszünk a magyarországi németek, egy nagymértékben asszimilálódott kisebbség nyelvi- és kulturális gyakorlatára és jövőbeli kilátásaira vonatkozóan.

Kutatásom középpontjában az internyelv vizsgálata áll. Internyelv az az összetett nyelvi rendszer, amelyet nyelvtanulók hoznak létre egy idegen nyelv elsajátítása során. A jelenség elméleti és gyakorlati feltérképezése több tudományterület bevonásával történik; a vizsgálatban az idegennyelv-elsajátítás kutatás mellett azonos fontossággal jelenik meg a rendszer- és korpusznyelvészet, továbbá szerepet kap a szocio- és a pszicholingvisztika. Az empíria során olyan haladó szintű tudással rendelkező német mint idegen nyelv tanulók írott nyelvi kompetenciája kerül górcső alá, akik az ELTE germanisztika szak hallgatói. A kutatás célja az ő írott nyelvi fogalmazásaik többlépcsős grammatikai, szemantikai, tartalmi elemzése, továbbá olyan következtetések levonása, közös nyelvelsajátítási vonások meghatározása, amelyek felhasználhatóak a német mint idegen nyelv közvetítésében.

Kutatásom középpontjában a Working-out-loud (WOL) módszer egyetemi közegre történő adaptációja áll. A WOL egy céges közegben világszerte egyre szélesebb körben alkalmazott munkamódszer. A technika igénybevételével a WOL-körök tagjai hatékonyabban végzik el feladataikat és látványos szakmai fejlődést mutatnak. A sikerek hallatán jogosan merül fel a kérdés, hogy a metódus milyen módon alkalmazható felsőoktatási közegben, ahol egyre inkább érezhető, hogy új eszközökre van szükség a munkaerő-piaci igények kielégítéséhez: A kutatás többlépcsős empirikus felmérésre alapozva erre a kérdésre keresi a választ. Fontos kiemelni, hogy a módszer a siker titkát az egyének kulcskompetenciáinak fejlesztésében látja. Ez a célkitűzés a felsőoktatásban is nagy súllyal jelenik meg, hiszen hallgatóinkat a tudományos-szakirányú ismeretek mellett olyan eszköztárral kell felvérteznünk, amely a jövőbeli munkaadók jogos elvárása a pályakezdő munkavállalók felé. 

2022-ben az OTKA támogatásának köszönhetően (pályázatazonosító: 142914) a „Wörterbuch der Ungarndeutschen Mundarten” (WUM) projekt újabb fázisa vehette kezdetét Dr. Müller Márta vezetésével. A szótárprojekt lexikográfiai munkálatai során kodifikálja a magyarországi német beszélőközösség szókincsét.

A szótár online verziójának funkciói közé tartozik, hogy a projekt keretében egy illusztrációs adatbázis kerül kiépítésre, amelynek céljai sokrétűek: az illusztrációk színesítik és kiegészítik a jelentésmagyarázatot, ezáltal növelik a szócikkek információtartalmát, valamint megkönnyítik a felhasználók számára a szöveges jelentésleírások megértését. Az illusztrációk hitelességének és megbízhatóságának biztosítása érdekében a képi adatbázis túlnyomórészt magyarországi német tájházakra és múzeumokra, valamint magángyűjteményekre támaszkodik forrásként. A gyűjtőmunka során többnyire csupán egy nagyon szűk képtípus-spektrum használható fel (pl. egyszerű fényképek jellegzetes tárgyakról, környezet nélkül). A motívumok kiválasztása mellett egy képi adatbank kiépítésének számos jogi vonzata is van. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogászai főleg az előkészítő és első projektfázisban szaktanácsadással segítették a gyűjtés szabályosságát, és az illusztrációkkal foglalkozó munkatársak rendelkezésére bocsátották mindazokat a dokumentumokat és formanyomtatványokat (írásos felhasználási engedélyek, hozzájárulások, adatkezelési tájékoztató), amelyek a gyűjtőmunka jogtisztaságát biztosítják. A 2023/2024-es projektévek során az általam vezetett illusztrációs reszort több mint 900 felvételt készített, annotált és töltött fel az adatbázisba. A gyűjtőmunkában és az illusztrációk feldolgozásában az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem német és nemzetiségi német szakos hallgatói aktívan részt vesznek.