A fonetikai kutatások tárgya a beszéd expresszív és receptív oldalának folyamatainak összessége, a beszédtervezés neuropszichológiai alapjaitól kezdve a beszédjel akusztikai formáján át, a beszédrezgések feldolgozásáig bezárólag. Kutatásaim kiterjednek a különböző német nyelvváltozatok fonetikai vizsgálatára, elsősorban a beszédjel akusztikai megjelenítését vizsgálják, többek között a nyelvek közötti interferenciák jelenségeinek kimutatása céljából.

A nyelvjárások a német nyelvben nem marginális nyelvváltozatnak számítanak, hanem a 19- század végég a német anyanyelvű beszélők jelentős része által egyetlen aktívan használt nyelvformák. A német és kiemelten a magyarországi németek nyelvjárásaira vonatkozó tanulmányok során különös hangsúlyt kap a nyelvjárások fonetikájának és fonológiájának kontrasztív vizsgálata, a sztenderd német és a dialektusok, valamint a német és a magyar nyelvváltozatok viszonylatában.

A kutatások az európai nemzeti kisebbségek szerepét és történetét vizsgálja, a legutóbbi évtizedek fejlődési tendenciáit elemezve, természetesen az egyes őshonos közösségek történeti fejlődésének figyelembe vételével. Az egyik legfontosabb vizsgált kérdés, hogy hogyan befolyásolják az egyes régiók és államok nyelvpolitikai és kisebbségi jogi keretrendszerei nemzeti kisebbségek nyelvi fejlődését és nyelvhasználatát.