Albert Ágnes (Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék) Kari Publikációs Kiválósági Díjban részesült tanulmánya arról, hogyan hatnak a nyelvi feladatok jellemzői angol anyanyelvű és angolul tanuló diákok szorongására írásbeli feladatok megoldása során.
A feladat alapú nyelvoktatás (TBLT) iránti érdeklődés növekedése ellenére csak kevés empirikus kutatás vizsgálta, hogy a különböző retorikai feladat típusok hogyan befolyásolják az idegennyelvi íráskészség fejlődését, különös tekintettel az affektív változókra, mint például az írással kapcsolatos szorongásra. A TBLT-vel kapcsolatos eddigi kutatások nagyrészt a kognitív dimenziókra összpontosítottak, és nem törődtek a tanulók érzelmi reakcióiban megjelenő egyéni különbségekkel. Ráadásul legtöbben továbbra is figyelmen kívül hagyják Long (2014) arra vonatkozó felhívását, hogy anyanyelvi adatokat használjanak referenciaértéknek a feladatokon nyújtott nyelvi teljesítmény értékelése során, ami megnehezíti az idegennyelvi teljesítmény értelmezését. Ezeknek a hiányosságok késztettek minket arra, hogy vizsgálatokat végezzünk a feladat típus és az íráshoz fűződő szorongás hatásaival kapcsolatban. A kutatásban 140 egyetemi hallgató (70 angol anyanyelvű és 70 angolul tanuló diák) írásbeli teljesítményét vizsgáltuk, akik egy amerikai egyetemen tanultak alapképzésben. A résztvevők egy írással kapcsolatos szorongás kérdőív kitöltése után négy héten keresztül négy retorikai feladatot oldottak meg. Az esszéket szintaktikai összetettség, nyelvhelyesség, lexikai összetettség és folyékonyság (CALF) mutatók alapján értékeltük. A nyelvi és affektív változók elemzéséhez bayesiánus lineáris vegyes hatású modellezést alkalmaztunk.
Megállapítottuk, hogy míg az írással kapcsolatos szorongás (SLWAI, Cheng, 2004) nem volt szignifikáns kölcsönhatásban a feladat típusával, a három szorongás-alskála tekintetében jelentős különbségek mutatkoztak az angolt anyanyelvként beszélő valamint az angolul tanuló diákok között. A csoportok közötti legmarkánsabb különbség a fizikai tüneteket tükröző szomatikus szorongásban mutatkozott. Annak ellenére, hogy korábbi kutatások azt mutatták, hogy a kognitív szorongás és az elkerülő magatartás is erősen befolyásolja a teljesítményt (Zabihi et al., 2020), a mi kutatásunkban nem találtunk bizonyítékot, amely alátámasztaná ezeket az eredményeket.
A diákok nyelvi feladatokon nyújtott teljesítményét illetően az eredmények általában véve alátámasztják Robinson (2003, 2005) Kogníció Hipotézisét, mivel a nagyobb kognitív igénybevétellel járó feladatok (a narratívától az érvelőig) mindkét nyelvi csoportban egyre jobb teljesítményhez vezettek, néhány kivételtől eltekintve. Az angol anyanyelvű diákok esetében meglepő módon a lexikai komplexitás a magyarázó feladatnál volt a legalacsonyabb. Az idegennyelv-tanulók esetében a lexikai komplexitás nem javult a feladat komplexitásának növekedésével, sőt, a teljesítmény néha romlott, ami a feladattal járó kognitív terhelés kezelésének nehézségére utal: ezt a mintázatot már Skehan (2014) is feltárta korábban. A feladattípus és a tanulói csoport (anyanyelvi illetve nyeltanuló) között szignifikáns interakciókat találtunk a szintaktikai és lexikai összetettség, a nyelvhelyesség és a folyékonyság tekintetében, ami arra utal, hogy az angol anyanyelvű diákok hatékonyabban kezelték a nagyobb kognitív terhelést. A csoportok között a legnagyobb különbségeket az érvelő feladatnál találtuk.
Bár előzetesen azt vártuk, hogy a szorongás interakcióba lép majd a feladat komplexitásával és a nyelvi feladaton nyújtott teljesítménnyel, az eredmények arra utalnak, hogy a nyelvtudás, különösen az anyanyelvi illetve nyelvtanulói státusz, fontosabb szerepet játszott. Ez azt bizonyítja, hogy a tanulók nyelvtanilag komplex szövegek előállítására való képességét egyaránt befolyásolja a feladat kognitív komplexitása és a diákok nyelvtudása. A szorongás és a feladat komplexitása közötti szignifikáns interakciók hiánya arra utal, hogy a szorongás a feladat jellemzőitől függetlenül is befolyásolhatja a teljesítményt. A jövőbeli kutatások ezeket a témákat vizsgálhatják tovább feladatspecifikus szorongás-mérő eszközök vagy kvalitatív adatok felhasználásával, annak érdekében, hogy jobban megérthessük, hogyan élik meg és kezelik a tanulók a nyelvi feladatokkal kapcsolatos szorongásaikat.