Szakterületem a mohácsi csatától a speyeri egyezményig tartó időszak, vagyis az 1526–1570 közötti események, elsősorban a Magyar Királyság, másodsorban pedig — a Habsburg dinasztia befolyási övezetei révén — Nyugat-Európa történetében. Kutatásom homlokterében eddig a kettős királyság és a Habsburg-Szapolyai vetélkedés nyomán kibontakozó magyar politikai magatartás és politikai kultúra állt, nem csak Ferdinánd és János király, hanem beleértve a Miksa és János Zsigmond uralkodása alatt az északkeleti régióban lezajlott hadakozást is. Újabban a 16. század derekán lejátszódott erdélyi Habsburg hatalomátvétel, országegyesítési kísérlet és az oszmánokkal szembeni védekezés kérdései voltak kutatásom fókuszában. Irodalomtörténeti szempontból az első magyar nyelvű dráma (Komédia Balassi Menyhárt árultatásáról…) keletkezéstörténetében, valamint a Tinódi Sebestyén munkái kapcsán fölvetődő problémákban merültem el.