Kutatási területem a kontrasztív nyelvészet keretein belül a német és magyar igeidőrendszer összehasonlító elemzése. Elsősorban a német és magyar jövő időt kifejező igeidők használatát vizsgálom különböző szövegtípusok alapján. A jövő időbeliség kifejezését illetően a német és a magyar igeidőrendszer feltűnő hasonlóságokat mutat. Mindkét nyelv rendelkezik egy, a jövő idő jelölésére specializálódott igeidővel, melyet analitikusan képzünk, ezen kívül mind a német, mind a magyar nyelvben vonatkozhat az egyszerű jelen idő is a jövőre. Célkitűzéseim közé tartozik a nevezett két igeidő közti hasonlóságok és különbségek leírása valamint azok élő nyelvi példák alapján való elemzése.

Kutatásaim középpontjában a koncepcionálisan beszélt nyelv áll, beszélt nyelvi valamint internetes szövegfajták vizsgálatával foglalkozom. A beszélt nyelv és az internetes kommunikáció nyelvezetének vizsgálata a nyelvtudomány egyik aktuálisan intenzíven vizsgált területének tekinthető. Ezen kommunikációs formák specifikus jellemzőinek meghatározása mellett kutatásom konkrét felvetése arra vonatkozik, hogy mennyiben határozza meg a koncepcionalitás az igeidőhasználatot.

Kutatásaim során különös figyelmet fordítok az jövő időt jelölő igeidők német-magyar kontrasztív vizsgálatának didaktikai vonatkozásaira, valamint a koncepcionálisan beszélt nyelv jellemzőinek a tanításban betöltött szerepére. Célom, olyan didaktikai módszerek fejlesztése és bemutatása, melyek integrálják a legújabb kutatási eredményeket valamint a korpuszalapú vizsgálatokat az igeidőhasználat területén.