A 20–21. század fordulója egy újfajta módszertani megközelítés nyitánya a humán tudományokban. A digitális fejlődés eszközeinek köszönhetően óriási korpuszokon válik lehetővé az adatbányászat, a „kitermelt” adatok hálózatba kapcsolhatók, globálisan elérhető és módosítható nyílt adatbázisok részévé tehetők. Évtizedek történeti alapkutatásai válnak elvégezhetővé néhány hónap alatt. Sokan tekinthetnek a digitális bölcsészet diszciplínájára úgy, mint egy újfajta pozitivizmus és tényalapú adattermelés, ha úgy tetszik, egy újfajta strukturalizmus megalapozójára, amely így a narratíva felőli megközelítéssel ellentétes történetelméleti környezetben lelné fel gyökereit. Ám a digitális bölcsészet kínálta keretrendszer nem több eszköznél, amely továbbra is végzetesen alárendelődik a történész megközelítésének, elfogultságának, a forrásadottságoknak és a kontextus bizonytalanságainak. Ilyen formában tehát nem antitézise, inkább társutasa a történelemtudományban fejlődő megközelítési módoknak, így éppúgy lehet segítője a narrativista és a strukturalista megközelítésnek. A módszertani fejezetben erre a kérdéskörre is részletesen kitérek.Munkámban tehát azt kívánom bizonyítani, hogy a digitális módszertan alkalmazása a bethleni szövegkorpuszon nem adatsorok puszta felhalmozását szolgálja, ezzel szemben kettős célja van. A bethleni életmű számos levélből, röpiratból, több emlékiratból, pamfletből és okiratból áll, tehát mind a mennyiség, mind a variancia szempontjából nagy kihívás elé állítja a kutatókat. A forrásadottságok nemcsak lehetővé, hanem szükségessé is teszik a digitális szövegelemzési technikák alkalmazását, amelyek éppen nagy mennyiségű szövegkorpuszok feldolgozására lettek kifejlesztve. A korpuszok digitalizációja, adatbázissá fejlesztése, az adatbázisok publikálása és elemzése lehetővé teszi a bethleni életmű korábbinál árnyaltabb, mélységibb feltárását és elemzését, ez a digitális módszertan használatának egyik célja. A másik meghatározó elem, hogy Bethlen Miklós életpályája és munkássága nem értelmezhető anélkül, hogy fókuszba helyeznénk információszerzésre és -közlésre irányuló erőfeszítéseit. Tézisem, hogy élete valamennyi tevékenységi területének középpontjában az az információs hálózat állt, amely erdélyi kortársaira nézve, de tágabb, európai kontextusban vizsgálva is jelentős teljesítmény. Egy olyan, név szerint jelenleg 149 azonosítható kapcsolatból álló, társadalmi rétegeken és számos államon átívelő, Londontól Betlenszentmiklósig terjedő levelezési rendszerről van szó, amely Bethlen Miklóst egy kommunikációs hálózat aktív működtetőjévé tette. E hálózat rekonstrukciójára a legkézenfekvőbb eszközt ismét a digitális bölcsészet diszciplínájának területén, a Social Network Analysis történeti alkalmazásában találjuk.PhD kutatásom első felében bemutatom a digitális bölcsészet paradigmáját a Bethlen-kutatás releváns kérdéseinek a kontextusában, majd a levelezési hálózat struktúrájának kérdéseivel foglalkozom egy makro szintű megközelítéstől a lokális felé haladva a Social Network Analysis módszertanának alkalmazásával. Az ezt követő fejezetben arra térek ki, hogyan működött ez a struktúra, milyen dinamika jellemzi az információáramlást, valamint a küldeményekben olvasható üzeneteket, itt a bethleni szövegkorpusz kódolásának és tartalomelemzésének eredményeit szándékozom bemutatni. Mivel fontosnak érzem, hogy ezen módszertant ne reflektálatlanul építsem be munkámba, a soron következő historiográfiai és módszertani fejezetekben igyekszem részletesen körüljárni azokat a fontosabb kutatási kérdéseket, amelyeket a történelemtudomány a bethleni életmű kapcsán felvetett és megkísérelt megválaszolni.