A kutatás a Kárpát-medence kora vaskorában bekövetkező átalakulást és az ekkor kibontakazó krízisek menetét és okait vizsgálja. Ennek kapcsán a térségünkbe érkező keleti - preszkíta és korai szkíta - hatások értelmezésével, az időszakban kialakuló, új típusú háborús konfliktusok arculatával (pl. ostromok, tömegsírok, erődített települések elszaporodása stb.) foglalkozom,  valamint a korszakban tapasztalt kultúrális, technikai és társadalmi változások okait vizsgálom.

A Kárpát-medence területén a Kr.e.14. századtól a Kr.e. 7. századig húzodó időszakban több ezer bronz és arany tárgyakból álló kincsegyüttest rejtettek el az itt élő közösségek. A kutatás ezeknek a kincsleleteknek a felderítésével valamint földbekerülésük okainak értelmezésével foglalkozik. Az ilyen típusú leletek az illegális műkincspiacon nagy értékkel bírnak, ezért hazánkban fokozott figyelmet kell fordítani védelmükre illetve a veszélyeztetett lelőhelyeken való mentésükre.

A bronzkor és a vaskor időszakában nagy számban épültek ki sáncokkal és árkokkal övezett erődített települések térségünkben. A kutatás az Északi-középhegység és a Bakony-hegység területén megőrződött ilyen típusú lelőhelyeket topográfiai és fémkeresőműszeres vizsgálatok segítségével vizsgálja és az egykori települések szerkezetét, funkcióját, gazdasági szerepét valamint az egykori tájjal való kapcsolatukat szeretné jobban megvilágítani.

A projekt fémkeresőműszeres vizsgálatok valamint ásatások segítségével vizsgálja az aggteleki Baradla-barlang európai viszonylatban is egyedülálló újkőkori és bronzkori leletgazdagságának okait. Eddigi kutatási eredményeink arra utalnak, hogy a barlang a két időszakban rituális központként működhetett, ahová a tágabb régióból érkeztek emberek szertartásos lakomákra és áldozati cselekmények végrehajtására.