Bartha Csilla, munkássága során számos nemzeti, regionális és uniós projektet koordinál(t) a szociolingvisztika, a két- és a többnyelvűség, a kisebbségi nyelvek (Magyarország határain belül és túl), a multimodális nyelvhasználat, a nyelvi jogok, a nyelvi ideológiák, a nyelvi diszkrimináció, a társadalmi igazságosság és az oktatási nyelvészet területén, melyek a szociokulturális sokszínűségen, a helyi episztemológiákon, valamint a tanulás reflexív kritikai megközelítésén, a globalizáció poszthumán korszakában megvalósuló elfogulatlan tudástermelésen alapulnak. Továbbá olyan úttörő és hiánypótló korpuszalapú kutatásokban vett részt, mint a magyar jelnyelv grammatikai jellemzőinek vizsgálata, a jelnyelvet használó siket közösség helyzetének vizsgálata, a magyar jelnyelv sokszínű elrendezéséről és a magyar jelnyelvi-magyar nyelvi szocializációról, valamint a jelelő közösség szociolingvisztikai szempontból változatos multimodális gyakorlatairól szóló vizsgálatok. Emellett részt vett további fontos oktatásnyelvészeti és transzdiszciplináris kutatásokban a romani-magyar kétnyelvű roma közösségekben, valamint más nyelvi kisebbségekben, valamint határon túli magyar közösségekben. Kutatásai során az elméleti és módszertani eredmények, valamint a kidolgozott digitálisan hozzáférhető anyagok és fejlesztések szilárd szociokulturális, változatosságból és a meglévő erőforrásokból kiinduló megfontolásokon alapulnak. Programjai és gyakorlatai a helyi közösségekkel együttműködve az otthoni nyelvi változatok, a helyi tudás, a kulturális és (transz)nyelvi gyakorlatok komplex szemiotikai repertoárjára építenek. A kulturálisan reflexív és nyelvileg fenntartható többnyelvű megközelítés segíthet a siketeknek, a romáknak és minden más nyelvi mássággal rendelkező gyermeknek abban, hogy szilárd nyelvi alapot alakítsanak ki, fejlesszék a metanyelvi-metapragmatikus tudatosságot, hatékonyabban tanuljanak iskolai tantárgyakat, és magasabb szintű írás-olvasás készségeket és digitális kompetenciákat fejlesszenek ki, erősítsék a szociális, érzelmi kompetenciákat és az önbizalmat. Az eredmények hozzájárulnak a hátrányos helyzetű közösségek megerősítéséhez, az iskolai lemorzsolódás és munkanélküliség csökkentéséhez, valamint a gazdasági versenyképesség hosszabb távú növekedéséhez is.