Elsődleges kutatási területem a mai Indonézia és Malajzia kultúrája, különös tekintettel a vallásos és művészeti életre, illetve ezek történeti fejlődése a legkorábbi időktől napjainkig. Külön figyelmet fordítok a helyi vallások szinkretizmusára az animista, a hindu, a buddhista és a muszlim elemek keveredésére. Foglalkozom a vallásos szervezetek működésével és történetével, illetve azok álatlános szerepével. A művészetek terén elsősorban a hagyományos táncok, zenék és a wayang mindennapokban betöltött szerepe és történeti fejlődése érdekel, de például a szakrális építészeti hagyományokkal is foglalkozom. Mivel a térségben a művészetek összefonódnak a vallással, ezért a kettő jól kutatható egymás viszonyában is.

Kutatásaimhoz részletesen kell ismernem a muszlim jogtudományt, azon belül is elsősorban a shafiita jogiskolát és modern fundamentalizmust. A muszlim jog óriási korpusza közül a shafiita szerzők főként arab és maláj nyelvű műveit forgatom, de a modernista eszmék elterjedtsége miatt a mai fundamentalista gondolkodás alapjául szolgáló hadith irodalmat és a modern fatwákat is tanulmányozom. Kifejezetten érdekel a hagyományos, népiesebb vallásosságot támogató vallástudósok és a modernista szalafi muszlimok közötti párbeszéd.

Délkelet-Ázsia történelme szervesen kapcsolódik munkámhoz. A legkorábbi időktől napjainkig, mindegyik történeti kort tanulmányozom, de kutatásaim elsősorban az iszlám elterjedése utáni időszakra fókuszálnak. Az iszlám 9-10. századi megjelenésétől Aceh 13. századi megtérésig, majd a Jáván bekövetkezett 15-16. századi változásokon át a későbbi gyarmati korszak vallásossága és a mai viszonyok is érdekelnek. Az ennek keretében bekövetekzett rengeteg társadalmi és kulturális változásra is figyelmet fordítok.