A 18-20. századi magyar egyházzenéről kialakult képünk még korántsem teljes. Bárdos Kornél kutatásainak köszönhetően több püspöki székhely és nagyváros világi és egyházi zenéjéről, valamint kottaanyagáról (incipites katalógusok) van információnk (Pécs, Sopron, Székesfehérvár, Tata, Győr), és jelenleg is folynak kutatások. A főváros egyházi zenéje sokáig fehér foltnak számított a zenetudományban.

Doktori disszertációmban a 19. századi magyar egyházzene egyik fontos szeletét térképeztem fel, a pesti főtemplom egyházi zenéjét jelentős karnagya, Bräuer Ferenc működése idején (1839-1871). Nemcsak a templom együtteséről, repertoárjáról és liturgikus rendjét foglaltam össze, hanem Bräuer regens chori életművét is, zeneszerzői műjegyzékkel. A templom korabeli kottatáráról incipites katalógust is közöltem Azóta számos kiegészítő cikket írtam a templom 19. és 20. századi zenei életéről is.

Jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasaként az esztergomi főszékesegyházi kottatár kéziratos állományának feltárásával foglalkozom.

Az MTA–ELTE Lendület Liturgiatörténeti Kutatócsoportnak voltam tagja (2018–2023), amely az európai középkor talán legnagyobb hatású kulturális jelenségét, a liturgiát elemzi. Célunk a téma történeti-összehasonlító vizsgálata révén új utakat nyitni mind a magyar vonatkozású, mind a nemzetközi tudományosságban. Eredményünk egyrészt a világ ma létező legnagyobb forrását és az abból nyert adatokat közlő adatbázis, a www.usuarium.elte.hu megalkotása lett, másrészt egy kézikönyv sorozat, ami Edmond Martène 1700-ban kiadott De antiquis Ecclesiæ ritibus című, monumentális vállalkozását elevenítené föl modern, a mai kutatásokon alapuló formában. Ennek köteteit a kutatócsoport vezetője, Dr. hab. Földváry Miklós István írja.

A kutatócsoport természetesen több forráskiadást is jegyez, és számos új eredmény köthető hozzá a középkori magyar liturgia jeles alkotása, az esztergomi rítus leírása kapcsán is (pl. a Veszprémi Pontifikale, a Pray-kódex).

A magyar egyetemi zeneoktatásban, a tanárképzés területén (is) elterjedt a reprodukcióra törekvő oktatási modell. Évtizedek óta ugyanígy tanítunk, várjuk az adott zenei anyag tökéletes visszaadását a felvételen, akár hallgatási gyakorlatok formájában, akár egy előre megtanult és előadott zenemű formájában. A kreativitás, az önálló alkotás, az egyéni gondolatok kifejezése improvizáció segítségével, vagy éppen stílusgyakorlatok szerepelnek a zenei felsőoktatási intézmények oktatási palettáján. Bár a mai fiatal generáció az információrobbanás miatt már nem csak a tanártól tud ismereteket szerezni, érdeklődési köre szélesebb és nyitottabb, mint évtizedekkel ezelőtt diáktársaik. Saját elképzeléseiket szeretnék megvalósítani, bátrak a kísérletezéshez. 

A kísérleti évek során az ELTE BTK Művészeti Közvetítési és Zenei Intézet hallgatóival együttműködve szolfézs-zeneelméleti oktatást alakítottunk ki, amely a tanulás-improvizáció-alkotás hármas folyamatán megy keresztül. A legnagyobb zeneszerzőktől tanulva tudatosítjuk a különböző kompozíciós ötleteket, szerkesztési technikákat, majd egymás belső zenei világát megismerve stílusgyakorlatokat és ezek alapján egyéni műveket írunk. A folyamat pozitív hozadéka a tapasztalatra való összpontosítás, amely segít még jobban bevésni a fontos információkat. A tanulók motiváltak és érzik, hogy az övék a folyamat, mert fejlődhetnek benne, és beleadhatják saját kreativitásukat.

A magyar egyetemi zeneoktatásban, a tanárképzés területén (is) a reprodukcióra törekvő oktatási modell az elterjedt. Évtizedek óta tanítunk ugyanúgy, a felvételin is az adott zenei anyag tökéletes visszaadását várva akár hallásgyakorlat, akár előre megtanult és előadott zenemű formájában. A kreativitás, az önálló alkotás, az egyéni gondolatok kifejezése improvizáció segítségével, vagy akár a stílusgyakorlatok elvétve kerülnek fel a felsőfokú zenei oktatási intézmények tanítási palettájára. Holott a mai fiatal generáció az információrobbanás következtében ismeretanyagot már nemcsak a tanártól szerezhet, érdeklődése szélesebb, nyitottsága nagyobb, mint az több évtizedekkel előtti diáktársaiknak. Vágynak saját ötleteik megvalósítására, bátran kísérletez(né)nek. 

A kísérleti évek alatt az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézetében olyan szolfézs-zeneelmélet oktatást fejlesztettünk ki a hallgatókkal együttműködve, amely a tanulás-improvizáció-alkotás hármas folyamatán megy végig. Tudatosítjuk a különböző zeneszerzési ötleteket, szerkesztési technikákat a legnagyobb zeneszerzőktől tanulva, majd egymás belső zenei világát is megismerve írunk stílusgyakorlatokat és azokból kiinduló egyéni alkotásokat. Pozitív hozadéka a folyamatnak az élményközpontúság, amely még inkább hozzásegít a fontos információk bevésődéséhez. A hallgatók motiváltak, magukénak érzik a folyamatot, mert kibontakozhatnak benne, beletehetik a saját kreativitásukat is.