Kutatásaim elsősorban a századforduló orosz irodalmára fókuszálnak, ezen belül kutatom a német irodalmi, szellemi, kulturális hatásokat, illetve az ezek eredményeként létrejövő tematikus, motivikus, intertextuális, verstani kapcsolódásokat, a fordítások révén létrejövő kulturális közvetítést, összevetem és elemzem a fordítások és az eredeti művek szövegét, verstani jellemzőit. Foglalkozom az orosz és a német szimbolizmus sajátosságaival összevetve a két irodalmi irányzatot.

Aleksandr Blok életművét több évtizede kutatom. Vizsgálom lírájának (a versciklusoknak, egyes verseinek), drámáinak, esszéinek kompozícióját, sajátosságait az életművön belül és kitekintve mitológiai, orosz, német és más irodalmi forrásokra, tipológiai párhuzamokra (Novalis, Goethe, Schiller, E. T. A. Hoffmann, Heine, Nietzsche, Wagner, Rilke, Puskin, Lermontov, Gogol, Tyutcsev, Andrej Belij, Vjacseszlav Ivanov stb.). A verstani jellemzőket összefüggéseikben szemlélem és értelmezem. A lírai én és a versciklus kompozíciójának összehasonlítása Blok és Rilke költészetében igen produktív, és teljesen új irányt jelent az irodalomtudományban.

Az orosz posztszimbolista költészet köréből kutatásaimba bevontam Oszip Mandelstam költészetét és Borisz Paszternak verseit, nagyregényét. Oszip Mandelstam Tristia c. könyvének Ovidiusnál fellelhető forrásai érdekelnek elsősorban, de a versciklus kompozíciója is közel áll vizsgálódásaimhoz. A Zsivago doktor c. regényben Blok személyének, költészetének és egyes verseinek lenyomatát vizsgálom. Ez a 17. fejezet versei kompozíciójának törvényszerűségeihez is képes közelebb vinni.

A magyarországi németek modern német nyelvű költészete a tárgy miatt sajátos megközelítést igényel. Nem alkalmazhatók a szigorú poétikai elvek, hanem szükség van a történelmi és a kisebbségi létet meghatározó más körülmények számbavételére is. A versek poétikai elemzéséből az individuális költői arculatok mellett kirajzolódnak általánosítható összefüggések is erre a költészetre vonatkozóan.

Egy orosz-magyar közös projekt kutatócsoportjának tagjaként foglalkozom a kriptopoétika diszciplínájával, elsősorban a lírában.

A kutatás célja felfedezni és leírni Ahmatova kriptográfiáját oly módon, hogy megtudjuk, mely verseit írta Alekszandr Blokhoz vagy a költőről.  Az Ahmatova-kutatás legfontosabb eredményeire (elsősorban Toporov monográfiájára) támaszkodva a projekt részletesen megvizsgálja Ahmatova titkosírásának eszközeit (tematikus, lexikai, motívum-, szintaktikai, stilisztikai, kompozíciós, verstani stb. szinten). A kutatás szempontjűból reflektorfénybe kerül az 1911-1921 közötti időszak, különösen 1913, de Ahmatova (és Blok) munkásságának más korszakai is megvilágítást nyernek. Intertextuális elemzések tárják fel a két költő dialógusát és Blok halála után Ahmatova hivatkozását a költő elődre. Ezen kívül a Hős nélküli poéma is vizsgálat tárgya, amennyiben a költőnő korai lírájának egyik kulcsa.