Fő kutatási érdeklődésem a 19. századi Közép-Európára vonatkoztatva azt a kérdést igyekszik megválaszolni, milyen társadalmi és környezeti árat volt kénytelen megfizetni a korszak embere a progressziónak nevezett, a kortársak által jellemzően üdvösnek tartott folyamatért. Ezen érdeklődés elágazásaiként egyrészt a városi modernizáció kritikáit kutatom eszme- és tapasztalattörténeti nézőpontokból, másrészt a városi környezettörténeti témák vizsgálatával a modernizációért fizetett környezeti árral is foglalkozom.

A horvát-magyar kapcsolatok történetének területén elsősorban azzal foglalkozom, hogy milyen társadalmi, kulturális és politikai következményekkel jár ebben a kontextusban, ha egy modernizáló elit egyúttal nemzeti másként is megjelenik. A vidék-város ellentét sajátos történeti gyökereit kutatom.