Főbb kutatási területeim közé tartozik a Kárpát-medencei rézkor régészete. Elsősorban a mai Magyarország területének kora és középső rézkorával foglalkozom. Multidiszciplináris, többszintű, a lokális egységből, a lelőhelyek szintjéből kiindulva, majd mikroregionális és regionális szintre bővítve vizsgálom az egykori közösségek életét. E komplex megközelítésben átfogóan értékelem a különféle régészeti adatokat (temetkezések, települések, anyagi kultúra), melyből a rézkori közösségek szociális viszonyait rekonstruálhatjuk.

A radiokarbon keltezés, a radiokarbon adatok kalibrálása és Bayes-féle modellezése régészeti kutatásaim során rendszeresen alkalmazott módszer. A sorozatos radiokarbon mérések Bayes-féle modellezésével jelentősen nagyobb pontosságot érhetünk el, megbecsülhetjük egy-egy lelőhely használatának időtartamát, kezdetét és végét. Ezzel az interpretációs kerettel a keltezésbe egyéb régészeti információkat, pl. a vertikális stratigráfiát is bevonhatjuk. Ezt a módszert ma már sikerrel alkalmazzuk történeti korszakok keltezésére is.

Kutatásaim középpontjában a Kárpát-medence neolitikumának és rézkorának társadalomrégészete áll. A régészeti leletanyag átfogó elemzésével vizsgálom azt, hogy milyen szociális viszonyok rekonstruálhatók a neolitikus és rézkori közösségek életében. E szerteágazó kutatási terület magába foglalja a temetkezések, a társadalmi egyenlőtlenség, a rang- és vagyonbéli különbségek, a presztízstárgyak, a nemek közötti munkamegosztás és a nemi szerepek vizsgálatát. A Kárpát-medencei neolitikum és rézkor legfontosabb presztízstárgyai Spondylusból vagy rézből készültek, ezért ezeknek átfogó, interdiszciplináris kutatása kiemelt hangsúlyt kap kutatásaimban.