Albert Ágnes és Csizér Kata Kari Publikációs Kiválósági Díjban részesült tanulmánya a magyar középiskolai angolnyelv-tanulók szorongásának összefüggéseit vizsgálja három kulcsfontosságú tényező, a motiváció, az autonómia és a pozitív érzelmek, tükrében.
A kutatás kiindulópontja, hogy az idegennyelv-tanulási szorongás (Foreign Language Anxiety, FLA) az egyik legjelentősebb egyéni különbség, amely befolyásolja a nyelvtanulás sikerességét. Bár a szorongás hatásait régóta kutatják, kevés empirikus vizsgálat tér ki arra, hogy milyen együttes hatásai vannak más pszichológiai tényezőkkel.
A szerzők 1.152 magyar középiskolai diák bevonásával végeztek nagyszabású kérdőíves kutatást, amelyben a résztvevők motivációját (Dörnyei L2 Motivational Self System elmélete alapján), autonómiáját (tanórai és technológiai önállóság), valamint négy pozitív érzelmet – remény, büszkeség, élvezet és kíváncsiság – mérték. A válaszok alapján klaszteranalízissel különböző tanulói profilokat hoztak létre: négy motivációs, három autonómia- és négy érzelmi csoportot. Ezeket a profilokat egy általános lineáris modellben (GLM) és háromutas varianciaanalízisben (ANOVA) vizsgálták, hogy feltárják a szorongásra gyakorolt hatásukat.
Az eredmények szerint mindhárom tényező – a motiváció, az autonómia és a pozitív érzelmek – önállóan is szignifikáns hatással van a szorongásra, bár a hatás mértéke mérsékelt. Ugyanakkor az interakciós hatások erősebbek voltak, ami arra utal, hogy a szorongás nem írható le egyszerű lineáris összefüggésekkel. A legfontosabb trendek közé tartozik, hogy a pozitív érzelmek kumulatív hatása csökkenti a szorongást, míg a negatív tanulási élmények és az erős külső elvárások (ought-to L2 self) növelik azt. Az autonómia szintje szintén moderáló tényező: a nagyobb önállóság általában alacsonyabb szorongással jár.
A tanulmány elméleti jelentősége abban áll, hogy hangsúlyozza a dinamikus, nem lineáris megközelítés szükségességét az egyéni különbségek vizsgálatában. Pedagógiai szempontból a szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy az angoltanároknak rugalmas stratégiákat kell alkalmazniuk, figyelembe véve a tanulók heterogén profiljait. A kutatás korlátai között szerepel a keresztmetszeti design és az alacsony hatásméretek, amelyek további kvalitatív és longitudinális vizsgálatokat indokolnak.