Szemantikai tárgyú munkáimban magyar igék poliszém jelentésrendszerét, jelentésváltozási folyamatait és szinonim jelentésviszonyait vizsgálom. Empirikus, korpuszadatokra épülő, elsődlegesen kvalitatív szempontokat érvényesítő elemzéseim az igei poliszémia és az igei szinonímia jelenségének értelmezésére, illetve a két jelenség közötti összefüggések, kölcsönhatások feltárására fókuszálnak.

A funkcióigés szerkezetekre irányuló kutatásaim középpontjában a funkcióigék, illetve a funkcióigés szerkezetek értelmezésének, valamint (szemantikai és részben stilisztikai) sajátosságainak a körvonalazása áll. Kutatásaim -- az adott konstrukciótípus lehetséges megnevezéseinek és a különböző megnevezések motivációinak vizsgálatán keresztül -- terminológiai kérdéseket is érintenek; az elemzések azonban egyrészt a funkcióigék poliszém jelentésrendszerének használatalapú leírására és a funkcióigés szerkezetek mint komplex nyelvi egységek szemantikai jellemzőinek a megragadására, másrészt a funkcióigés szinonimakörök szerveződésének, valamint a funkcióigés szerkezetek szinonim jelentésviszonyainak a vizsgálatára fókuszálnak.

Az ELTE DOKK Nyelvhasználat felsőfokon c. projektjének keretében megvalósuló kutatásainkban egyrészt az ELTE hallgatóinak a tudományosírás-készségét vizsgáljuk, másrészt arra keressük a választ, hogy a kutatásba bevont hallgatók saját megítélésük szerint milyen nehézségekkel szembesülnek a tudományosszöveg-alkotás során, valamint kísérletet teszünk annak feltárására, hogy milyen tényezők befolyásolhatják a diákoknak a tudományos írással kapcsolatos problémáit, illetve attitűdjét. A kutatás gyakorlati célja egy olyan komplex oktatási program kidolgozása, amely a valós szükségletekre reagálva támogatja a hallgatókat abban, hogy elsajátítsák a tudományos jellegű szövegek létrehozásához szükséges ismereteket és készségeket.