Elérhetőségek
Linkek
Tudományági besorolások
- 5. Társadalomtudományok
- 5.3 Neveléstudományok
- Általános neveléstudomány, benne képzés, pedagógia, didaktika
- 5.3 Neveléstudományok
- 6. Bölcsészettudományok
- 6.4 Művészetek, művészettörténet, előadóművészet, zene
- Művészet, művészettörténet, építőművészet, előadóművészetek (zenetudomány, színháztudomány, dramaturgia)
- 6.4 Művészetek, művészettörténet, előadóművészet, zene
Főbb kutatási területek
Sáry László sajátos módszere, egyéni kifejezésmódja a ma már sokak által ismert Kreatív zenei gyakorlatok kötetből (Sáry, 1999) tisztán kitűnik (Fekete, 2013). Zenésztársaival megalapították az Új Zenei Stúdiót. Darmstadt-i utazásuk és Christian Wolffal való találkozásuk azért volt jelentős, mert a zeneszerző nem csupán saját szerzeményeit, de John Cage, Earl Braun és Steve Reich muzsikáiból is adott kottákat. Ezen művek játszásához azonban nem állt még rendelkezésre hazai előadó-művészeti gyakorlat, ezért Sáry László olyan készséggyakorlatokat írt, melyek segítették az általuk megszerzett művek bemutatását. A szerző később ezekből az etűdökből állította össze Kreatív zenei gyakorlatok elnevezésű kötetét (Fekete, 2013).
Sáry feladatainak megvalósítása során az alapszabályokat szem előtt tartva el lehet térni, tovább lehet fejleszteni, hiszen többféle megvalósítási lehetőség áll a játékosok rendelkezésére. Tudatosan kerüli a zárt formákat, sémákat, ennek hiányában szorgalmazza a változatosságot és az alkotófantázia trenírozását (Sáry, 2010). Így a hangzásból az is kitűnik, hogy szinte minden egyszeri és ismételhetetlen, a véletlenek találkozása. Továbbá tükrözi azt a filozófiát is, miszerint egy problémának többféle megoldása is lehetséges. Szerinte a kreatív személy nem feltétlenül folyamatosan aktív és nem is feltétlenül produktív (Sáry, 2010). Ez inkább jelent találékonyságot és egyfajta problémamegoldó képességet.
Többféle zenei módszer létezik, melyek a résztvevői aktivitásra építenek, mégis azért találom izgalmasnak Sáry László elképzeléseit, mert:
(a) gyakorlatai a zeneileg képzetlenek számára is tökéletesen kivitelezhetőek, zenészek számára pedig nagyszerűen nehezíthetőek, bonyolíthatóak.
(b) Sáry folyamatosan hangsúlyozza, hogy nemcsak a résztvevő, de a gyakorlat vezetője/moderátora számára is szükséges a kreativitás. Tehát alapvetően vezetői innovációt vár el, hiszen a vezetői kompetenciára bízza, hogy a résztvevői előképzettség függvényében miként variáljuk az adott gyakorlatot.
(c) nincsenek „kőbe vésett” feladatai, nem ragaszkodik leírt zenei játékaihoz, inkább azok továbbfejlesztésére buzdít, ezáltal akarva-akaratlanul is improvizációra sarkall.